A szántóföldi növénytermesztés kihívásai - 1. Kulcsfontosságú meteorológiai alapfogalmak
- 3 nappal ezelőtt
- 3 perc olvasás
Frissítve: 2 nappal ezelőtt
Mi is az a klímaváltozás?
Az elmúlt években egyre több szó esik róla ezért talán mindenkinek van elképzelése, de ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a klímaváltozás tulajdonképpen Föld éghajlatának hosszútávú megváltozását jelenti. A NAK meteorológusainak segítségével háromrészes cikksorozattal szeretnénk rávilágítani a szántóföldi növénytermesztést érintő változásokra, elsőként a legfontosabb szakmai alapfogalmakat tisztázzuk.
A Föld történetében már többször fordultak elő természetes éghajlati ingadozások, de a jelenlegi felmelegedés mértéke egyértelműen az emberi tevékenység következménye. A fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari tevékenységek és az intenzív földhasználat jelentősen megnövelték a légköri üvegházhatású gázok koncentrációját. Az iparosodás kezdete óta jelentősen megemelkedett a globális átlaghőmérséklet, a folyamat pedig tovább folytatódik.
Mi is az üvegházhatás?
Az üvegházhatás természetes folyamat, amely nélkül a Föld átlaghőmérséklete -18°C körül alakulna, szemben a jelenlegi, 15°C-os átlaghőmérséklettel. A Napból érkező rövdihullámú sugárzás áthatol a légkörön és eléri a felszínt. A szárazföldek és az óceánok elnyelik a sugárzás egy részét, felmelegszenek, majd a felvett energiát hosszúhullámú infravörös sugárzás (hő) formájában visszasugározzák a világűr felé. A kibocsátott hő egy részét a légkörben található üvegházhatású gázok – például a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O), a vízgőz és a fluortartalmú gázok – elnyelik, majd minden irányba, így részben a felszín felé is visszasugározzák. Ezek a gázok úgy működnek, mint az üvegházak üvegbúrája: átengedik a beérkező napsugárzást, ugyanakkor visszatartják a távozó hő egy részét. Az emberi tevékenység hatására egyre nagyobb az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, ami fokozza a hő visszatartását, ezáltal globális felmelegedéshez vezet.
ábra: Az üvegházhatás folyamata, forrás: https://www.eltereader.hu/media/2014/05/Klimavaltozas_READER.pdf
Kapcsolódó fogalmak:
- Hőhullámos napok
Azok a napok, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot
- Hőstressz
Az emberi, állati vagy növényi szervezet hőterhelésének olyan állapota, amikor a környezet magas hőmérséklete és páratartalma miatt a test nem képes hatékonyan leadni a hőt.
- Forró napok
Azok a napok, amikor a HungaroMet-mérőállomás által mért napi maximum hőmérséklet eléri a 35°C-t.
- Hőségnapok
Azok a napok, amikor a HungaroMet-mérőállomás által mért napi maximum hőmérséklet eléri a 30°C-t.
- Nyári napok
Azok a napok, amikor a HungaroMet-mérőállomás által mért napi maximum hőmérséklet eléri a 25°C-t.
- VPD - vízgőznyomás-hiány/párologtatási hiány
A vízgőznyomás-hiány (VPD – Vapour Pressure Deficit) a levegő és a növény párologtatása közötti egyensúly egyik legfontosabb mérőszáma. Megmutatja, hogy a levegő mennyire „szomjas”, azaz, hogy a levegő mennyi vizet képes elvonni a növényektől.
- Szupercella
A gyakran jelentős károkért felelős szupercellák olyan forgó feláramlást tartalmazó speciális zivatarok, amelyeket nagyobb méretű jég (átmerő>= 5 cm), szélvihar, felhőszakadás és néha erősebb tornádó is kísérhet.
- Éghajlati körzetek változása
A csapadék és a hőmérséklet adatok együttes felhasználásával készítette el Péczely György Magyarország éghajlati körzeteit. Az emelkedő hőmérséklet hatását tükrözi, hogy míg az 1961-1990 időszakban (2. ábra) hazánk legnagyobb területe a mérsékelten meleg – száraz klímatartományba tartozott, addig az 1991-2020-as évekre a meleg – száraz kategória vált uralkodóvá (3. ábra). A korábbi években még több helyen előfordultak mérsékelten hűvös, illetve hűvös kategóriák, de ezek a legutóbbi évtizedekre csak a magasan fekvő területekre húzódtak vissza, a Bükk-fennsík az egyetlen, ahol hűvös – nedves éghajlati viszonyok uralkodnak. Az éghajlati osztályok összehasonlítása azt is jól mutatja, hogy a csapadék sokkal kevésbé változott 30 év alatt, mint a hőmérséklet:
ábra: Magyarország éghajlati körzetei az 1961-1990 időszakban Péczely osztályozása alapján
ábra: Magyarország éghajlati körzetei az 1991-2020 időszakban Péczely osztályozása alapján
A NAK meteorológusai rendszeresen közzéteszik a gazdálkodók számára hasznos információkat a Kamara felületein, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az időjárási trendek megfigyelésére, elemzésére, amelyek segítenek a következő években kivédeni a szélsőséges időjárás okozta károkat.
Változik a világ, változik az időjárás – Önnek is segítünk az alkalmazkodásban!
Az idei NAK Szántóföldi Napok és Technológiai Bemutatók rendezvényen szakértő kollégáink tanácsokkal szolgálni a látogatóknak a klímaváltozás okozta károk megelőzése, illetve mérséklésére érdekében, vízgazdálkodási, talajügyi és növénytermesztési perspektívából. A kamara szakértői jógyakorlatokkal, növényválasztási tanáccsal, technológia javaslatokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. Hazánk legnagyobb szántóföldi rendezvényének helyszíne 2026-ban is a Fejér vármegyei Mezőfalva melletti szántóföldeken lesz. Június 3-4-én a látogatók a legújabb agrártechnológiákkal, gépújdonságokkal és gyakorlati szántóföldi bemutatókkal találkozhatnak, a rendezvény fókuszában továbbra is a fenntartható gazdálkodás megoldásai és a szakmai párbeszéd áll.
Cikksorozatunk következő részében szakértőink segítségével áttekintjük a klimatikus változások mezőgazdasági következményeit.