top of page

Talajmegújító gazdálkodás a gyakorlatban – vendég előadó érkezik a Dél-Dakota Állami Egyetemről, majd kerekasztal beszélgetés csütörtök délelőtt a Szakmai Színtéren!

Frissítve: máj. 29.

Az eddig megszokott és jól ismert talajművelési rendszer hosszú távon már nem folytatható ugyanebben a formában, szükséges a változás. Június 6-án csütörtökön délelőtt elsőként egy vendég előadóval, ezt követően pedig izgalmas szakmai kerekasztal beszélgetésben járjuk körbe a talajmegújító gazdálkodás gyakorlati kérdéseit.


A talaj feltételesen megújuló erőforrásunk, egy hihetetlenük komplex rendszer, amely életünk alapja.  Az Európai Unió talajainak 60-70% százaléka már nem egészséges, a talajaink 13%-a szenved igen komoly eróziótól, amely 1.25 mrd EUR/év terményveszteséget okoz.


Az emberi tevékenység nagyban befolyásolja a talaj mennyiségi és minőségi állapotát többek között azzal is, hogy gazdálkodást folytatunk rajta. A mezőgazdaság leginkább a klímaviszonyokhoz nem illeszkedő agrotechnika (intenzív talajművelés, takarónövények használatának mellőzése), valamint sokszor szakszerűtlenül kijuttatott vegyszerek és műtrágyák használatával rontja talajainkat. A nem megfelelő talajművelési mód erózióhoz, talaj tömörödéshez, szerves anyag csökkenéshez, biodiverzitás csökkenéshez, savanyodáshoz, szikesedéshez, sivatagosodáshoz továbbá belvízhez is vezethet.

 

A talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok mind hazánkban, mind a világ más országaiban egyre inkább elterjedőben vannak válaszul a szélsőséges időjárás, valamint a nem megfelelő gazdálkodási gyakorlatok együttes hatása által okozott negatív következményekre. Évek óta érezzük az egyre gyakoribbá váló aszályt, a túl sok víz vagy defláció okozta talajvesztést, a porviharokat. Ezen folyamatokra tevődik rá nehézségként még az elmúlt években bekövetkezett jelentős input anyag drágulás. Az a talajművelési rendszer, amely eddig megszokott és jól ismert volt, már nem folytatható ugyanebben a formában, ha jelentősebb profitot is szeretnénk realizálni.

 

A fent összefoglaltakból is érezhető, hogy talajaink szemszögéből számos égető kérdést vet fel a klímaviszonyok alakulása, ezért a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow – Mezőfalva szervezői kiemelten fontos témaként 2024-ben a talajmegújító gazdálkodásra helyezik a hangsúlyt a NAK Szakmai Színtéren látogatható programok során. 

A Nagyszínpadon 9:30-10:00 között elsőként a Dél-Dakota Állami Egyetem kutatójának, Dr. Kovács Péternek előadására kerül sor „Talajmegújító gazdálkodás a gyakorlatban” címmel. A precíziós gazdálkodás és termelési technológia rendszerek szakértőjeként elismert egyetemi docens többek között a szója termesztés technológiáit kutatja, illetve olyan témákat tanulmányoz, mint a tápanyagfelhasználás javításának lehetőségei a kukoricában. Szakmai munkássága a mezőgazdaság fenntarthatóságát célozza, az általa megosztott legfrissebb ismeretek és kutatóként szerzett tapasztalati nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő gazdálkodói sikerrel vegyék a változó körülményekhez történő alkalmazkodás kihívásait.

10:00-11:00 – Kerekasztal beszélgetés a talajmegújító gazdálkodás gyakorlati hasznáról. Szakértőink és vendégeink segítségével a talajmegújító gazdálkodás gyakorlati szempontjait vesszük górcső alá, és alábbi kérdéseket járjuk körbe közösen.


Moderátor:

Győrffy Balázs – elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

Dr. Kovács Péter - egyetemi docens, kutató, Dél-Dakota Állami Egyetem

Juhász Anikó - Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium 

Koós Sándor - tudományos főmunkatárs, Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet

Prescher Péter - műszaki vezető, FERI Mezőgazdasági Bt. 

Szabadka Péter Pál - igazgató, Sz+Sz Agrár Kft.,

Szabó Emese - fejlesztési osztályvezető, KITE Zrt.

 

  • Milyen módszerekkel lehet hosszú távon megőrizni a talaj egészségi állapotát és termékenységét?

  • Vannak-e gazdasági előnyei és ha igen, milyen gazdasági előnyei vannak a gazdák számára a talajmegújító gyakorlatok alkalmazásának?

  • Mik a talajmegújító gazdálkodás gyakorlatainak nehézségei akár szakpolitika szinten, akár a gyakorlatban a gazdálkodó oldalán?

  • Hogyan lehetne elősegíteni a tudás átadást, az információcserét a gazdálkodók felé, illetve az érintett intézmények, szervezetek között?

  • Hogyan lehetne motiválni a gazdálkodókat ezen gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazására?

  • Milyen jó egyéni, illetve közösségi példákat látnak maguk körül?

 

Várunk mindenkit június 6-án a délelőtti előadáson és kerekasztal beszélgetésen a NAK Szakmai Színtéren!

Comentários


bottom of page